Öt elem – Három alkotó: Triptihole Group

2017-04-10

1 kiállítás
3 alkotó
5 elem
69 fotó

 
A dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galériában Öt elem – Három alkotó című fotókiállítás alkalmával megalakult a Triptihole Group. A csoport tagjai: Bécsi Imre, Hupján Attila és Kovács Csaba, aktív magyar lyukkamerás fotográfusok.
 
A megnyitó beszédet Hupján Attila írta a csoport nevében, melyet Karaffa Attila, Dunaszerdahely kultúrális szakbizottságának elnöke mondott el:

 

“Az európai filozófia illetve kémia (alkímia) öt elem tana szerint minden anyag olyan

egyszerű alapelemekből áll, melyek tovább már nem bonthatóak. Több változata is

létezett, de leginkább azt az öt elemet különböztetjük meg, amik Arisztotelész alapján a

következők: föld, víz, levegő, tűz, valamint az ötödik elem, a kvinta esszencia.

Az öt elem tanában az ötödik elemnél megjelenik az „elme hatalma az anyag felett”, azaz

– a kvintesszenciát az ideával, vagyis a gondolattal azonosítva – egy olyan tulajdonság,

ami nem írható le a négy elemmel, viszont képes bármelyik elem jellegzetességeit magára

ölteni, minthogy gondolatban bármilyen elemet meg tudunk formálni.

A Triptihole Group egy olyan kisérletező , felfedező alkotói közösség, amely, világunk nap,

mint nap megélhető csodáinak bemutatását tűzte ki céljául, a létező leg-kézenfekvőbb és

legelérhetőbb “céleszközzel”, az agyunk által. Az ehhez szükséges vizuális megjelenítést

egy parányi lyuk, és a köré épített “fényképező gépek”, a camera obscurák szolgáltatják.

Azok az eszközök, amelyeknek mi magunk is lehetünk a tervezői,

kivitelezői, és saját ideáink szerint alakíthatjuk őket. Ezáltal az alkotói folyamat, már az

eszköz megtervezésénél kezdődik, és a végeredmény valójában nem valaminek a végét,

hanem csak az alkotói út egy állomását jelenti. A folyamatos változás, ezen energiák

áramlása, nem csak az arisztotelészi négy elem, hanem egyúttal az ötödik elem a

tapasztalataink, mint kvintesszencia által jelennek meg. A tapasztalás pedig

mindannyiunkban benne lakozik. Nem drága eszközök, hanem saját energiáink, ötleteink,

kreatívitásunk az, ami boldoggá tehet bennünket és a környezetünket. Ez az az

elképzelés, amiért a Triptihole Group létrejött, és amiért Önök elé lépnek képeikkel.

A triptichon szó (jelentése három részből álló szárnyas oltár) és a pinhole szó (melynek

jelentése tűlyuk) összeolvasztásából keletkezett ez az elsőre kissé nyakatekertnek tűnő

név, melyet a három alkotó magának választott. Azonban számoljunk, van három

alkotónk, ráadásul három lyukkamerával azaz pinhole-al fotografáló ember, így ha a

szavakat összegyúrjuk már nem is annyira idegen a kifejezés. A pinholisták vagy

lyukkamerások a fotografáló társadalom különös alakulata. Susan Sontag már az 1980-as

években azt írta, hogy a fotográfia tömegritussá vált, s hol volt még akkor a digitális

fotográfia, a maga feldolgozhatatlan képdömpingjével. Nap mint nap, olyan mennyiségű

fotó készül szerte a világban, amennyinek a feldolgozását, értékelését és értékét megítélni

szinte lehetetlen vállalkozássá vált. Nem véletlen hát, hogy a kreatív, alkotó fotográfusok

új, azaz a régi technikák felé fordulnak, egyre nagyobb számban, és egyre inkább válnak a

kevesebb a több elmélet elkötelezett híveivé. Miért pont egy ennyire egyszerű eszközt

választanak mégis maguknak. Talán pont ezért az egyszerűségért, az üzenetért, a

világunk nem bonyolult, ha nem tesszük mi magunk azzá. S itt visszautalnék a nyitó

gondolatra, az öt elemre amelyek már tovább nem bonthatók. Ugyanígy lehetnek a

lyukkamerával fényképező emberek is, egy lyuknál egyszerűbb képalkotó elemet nehéz

elképzelni.

Azt gondolhatnánk, hogy ha ennyire leegyszerűsített világ ez, akkor az elkészült alkotások

is egy nagyon szűk esztétikai, és vizuális fonálon csüngenek, kevés megjelenítési és stílus

irányzattal. Ehhez képest látható, hogy mindhárom alkotóművész más-más irányzatot

követ. Bécsi Imre allegórikus mesevilágába kalauzol el bennünket, a színek hallatlanul

tudatos felhasználásával. Ehhez egy mára szinte megszűnő nyersanyagot, az instant vagy

korábban polaroid filmet használ a szerző. Minden egyes alkotása egy-egy önmagunknak

megfejtendő történet vagy üzenet, esztétizáló, a szépet elénk borító megjelenítéssel.

Anyagának címe: Jelentőségteljes egybeesések, s ezeket az egybeeséseket, mindenkinek

magának kell felfedeznie, a hasonlatosságot valamivel, ami már valahol egyszer

megtörtént vele. De ja vu-mondja a francia, ezt már valahol láttuk, mondjuk magunknak,

magyarul.

Ezzel szemben Hupján Attila Some wet anyaga, a színtiszta történéseken alapul, azon

a riporteri szemléleten, amelyet Robert Capa, a világhírű magyar fotográfus vitt sikerre

többek közt. Ha nem lett elég jó a képed, nem voltál elég közel a témádhoz- mondta.

Ebben az anyagban jól tettenérhető a fotós közvetlen jelenléte. Szinte vizesek leszünk

magunk is annyira közelről, beavatottként látjuk a fényképeket. A fotó elmesélte, hogy ez

egyik, a városi strand nagy csúszdájánál készült felvételnél ezt a vizes közeget sikerült

közvetlenül is megtapasztalnia. Történt, hogy egy beállításnál gondosan megnézte, hogy

az éppen lecsúszó ember meddig fröcsköli ki a vizet a csúszdából, majd a következő

lecsúszó ember tetőtől talpig beterítette a fotóst és kameráit is, ugyanis mintegy 50

kilogrammal testesebb volt. Azt hiszem erre mondják azt, hogy a művészet oltárán olykor

áldozni kell. Talán ez a kép inspirálhatta a címadást is: Some weet, valami nedves, és

tényleg.

Az öt elemből megvolt már a föld, a víz és a levegő, a tűzre Kovács Csaba szolárgráfos

felvételein lelünk rá. A cím is rejtélyes-Napfonatok, de hogy mi az a szolárgráfia, azt

megint egy kicsit magyaráznunk kell. A solár, azaz a Nap, mint legfőbb fényforrásunk,

egyik legfontosabb éltető energiaforrásunk is, napi kapcsolatban áll velünk. Azaz ez így túl

nagyképűen hangzik, maradjunk annyiban, hogy mi állunk kapcsolatban vele. Ha süt, elé

vetjük magunkat, vagy elbújunk előle, ha nem süt, levertek leszünk a hiányától. Azt hiszem

a szolárgráfosok valami titkos Napimádó szekta tagjai lehetnek, az ő képeik legfőbb alkotó

eleme a Nap, s annak a napi járása az égbolton. (Tévedések elkerülése végett a nézése

nem.) A napfonatok, olyan olykor hetekig vagy hónapokig készülő felvételek, amelyek egy

adott pontra felrögzített kis kamerával, amelyek valójában dobozok, exponálódnak egy

fotópapírra, amelyet a kamera leszerelése után beszkennel az alkotó, és így alakul ki a

végleges képi változat. Ezek a tübb hetes-hónapos Nap által húzott fénycsíkok adják

Csaba képeinek az alapját, a fűszerezését pedig a díszletül vagy háttérül választott

környezet. Hihetetlen tudatos előkészítést, terepfelmérést igényel ez a fajta fényképezés,

ahol a Nap járásának és a környezetnek egyfajta szimbiózisából születik meg a kép.

Három alkotó, három teljesen különböző alkotói metódus, de egyfajta technika, ez nyújtja

ennek a kiállításnak az érdekességét, azt a fajta változatosságot, amelyben (remélik az

alkotók), minden tisztelt látogató megtalálja a neki tetsző képi világot.

Bécsi Imre: „Jelentőségteljes egybeesések”, Hupján Attila: Some wet és Kovács Csaba:

Napfonatok című anyagai az öt elem jegyében és különböző camera

obscuráik által készültek, különös felfedező utazásra meghívva a befogadó közeget,

azaz a tisztelt publikumot.

Ehhez az utazáshoz kívánok Önöknek jó utat!”

 
A kiállítás április végéig megtekinthető.

 

Triptihole, group, kmg, dunaszerdahely, kortárs magyar galéria, lyukkamera, kiállítás, megnyitó, pinhole exhibition opening, bécsi imre, hupján attila, kovács csaba, öt elem, három alkotó

 

Triptihole, group, kmg, dunaszerdahely, kortárs magyar galéria, lyukkamera, kiállítás, megnyitó, pinhole exhibition opening, bécsi imre, hupján attila, kovács csaba, öt elem, három alkotó

 

Triptihole, group, kmg, dunaszerdahely, kortárs magyar galéria, lyukkamera, kiállítás, megnyitó, pinhole exhibition opening, bécsi imre, hupján attila, kovács csaba, öt elem, három alkotó

Hupján Attila szivarosdoboz lyukkamerája és fotója

 

Triptihole, group, kmg, dunaszerdahely, kortárs magyar galéria, lyukkamera, kiállítás, megnyitó, pinhole exhibition opening, bécsi imre, hupján attila, kovács csaba, öt elem, három alkotó

Köszöntőt mond Iván Péter, a galéria vezetője (Fotó: dunaszerdahelyi.sk)

 

Triptihole, group, kmg, dunaszerdahely, kortárs magyar galéria, lyukkamera, kiállítás, megnyitó, pinhole exhibition opening, bécsi imre, hupján attila, kovács csaba, öt elem, három alkotó

A megnyitó beszédet mondja Karaffa Attila (Fotó: dunaszerdahelyi.sk)

 

Triptihole, group, kmg, dunaszerdahely, kortárs magyar galéria, lyukkamera, kiállítás, megnyitó, pinhole exhibition opening, bécsi imre, hupján attila, kovács csaba, öt elem, három alkotó

Hupján Attila (Fotó: dunaszerdahelyi.sk)

 

Triptihole, group, kmg, dunaszerdahely, kortárs magyar galéria, lyukkamera, kiállítás, megnyitó, pinhole exhibition opening, bécsi imre, hupján attila, kovács csaba, öt elem, három alkotó

Bécsi Imre (Fotó: dunaszerdahelyi.sk)

 

Triptihole, group, kmg, dunaszerdahely, kortárs magyar galéria, lyukkamera, kiállítás, megnyitó, pinhole exhibition opening, bécsi imre, hupján attila, kovács csaba, öt elem, három alkotó

Kovács Csaba (Fotó: dunaszerdahelyi.sk)

 

Triptihole, group, kmg, dunaszerdahely, kortárs magyar galéria, lyukkamera, kiállítás, megnyitó, pinhole exhibition opening, bécsi imre, hupján attila, kovács csaba, öt elem, három alkotó

 

Triptihole, group, kmg, dunaszerdahely, kortárs magyar galéria, lyukkamera, kiállítás, megnyitó, pinhole exhibition opening, bécsi imre, hupján attila, kovács csaba, öt elem, három alkotó